Világszintű konténerválság, kikötői torlódások és óriási késések. Mindez egyetlen hajó miatt. Az Ever Given nevű konténerszállító három évvel ezelőtti balesete megmutatta a világnak, hogy egyetlen jármű képes komoly krízist okozni a nemzetközi áruszállításban és a kereskedelemben.
2021. márciusában a világ egyik legnagyobb konténerhajója, a tajvani Ever Given egy félresikerült manőver következtében elzárta az áthaladást a Szuezi-csatornán. A blokád hat napig tartott, kritikus problémákat okozva a globális áruszállításban és kereskedelemben. A hajó kiszabadítása után a csatorna újra megnyílt, de az eset rávilágított az áruszállítási hálózat sebezhetőségére és az egyes hajózási kockázatokra a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán: az Ever Given blokádja napi szinten 9,6 milliárd dollárnyi áru szállítását akadályozta meg.
Az emberi mellett ugyanis a természeti tényezők is súlyosan befolyásolhatják a kereskedelmi útvonalakat. A balesethez hasonlóan tud az éghajlatváltozás is hajózhatatlanná tenni olyan vízi utakat, amelyek nélkül a globális ellátási láncok megbénulnak.
Kisebb kibocsátás, hatékonyabb árumozgatás
A vízi szállításnak van egy nagy előnye a környezetvédelem szempontjából a közúti áruszállításhoz képest: a nagyobb szállítóeszközök, vagyis a teherhajók, kisebb fajlagos kibocsátással rendelkeznek, és hatékonyabban mozgatják az árut. Ez egy olyan szempont, amelyet a zöldítés terén is figyelembe vesznek – különösen Európában, ahol a széndioxid-kibocsátás csökkentése kiemelt cél.
Furcsa ellentmondás, hogy miközben a Szuezi-csatornánál történtek rámutatnak a kereskedelmi hálózatok sebezhetőségére, egyúttal megkérdőjelezik az emisszió szempontjából előnyös vízi áruszállítás kiszámíthatóságát és létjogosultságát. Ez rossz irány!
Az éghajlatváltozás hatásai már Európában is érezhetőek és hátráltatják a kontinens zöldítési törekvéseit. Az alacsony vízállás olyan vízi utakat érint, mint a Rajna-Majna csatorna, amelyik kulcsfontosságú az európai ipar és kereskedelem számára. Az aszályos időszakok hossza és intenzitása pedig egyre növekszik, így bizonyos időszakokban már a Duna és a Tisza sem hajózható a sekély vízszint miatt. Alacsony vízállásnál a teherhajók merülése úgy csökkenthető, hogy kevesebb árut rakodnak be. 2023-ban sok teherhajó már csak maximális terhelésének harmadával indult útnak, ami rengeteget ront a vízi fuvarozás fenntarthatósági mutatóin.
Az aszályos időszakok hossza és mértéke egyre növekszik
Ugyancsak gondot okoz a folyók medrének kotrása. A kotrásnak súlyos környezeti következményei vannak, életterek tönkretételéhez vezethet, ezért a zöld szervezetek ellenzik. Az alkalmazkodás az ilyen változásokhoz ugyancsak létfontosságú a fenntartható és környezetbarát hajózás előmozdítása érdekében. A hajótársaságoknak szembe kell nézniük az átállás szükségességével, különösen olyan hajók fejlesztésével, melyek sekély vízben is képesek közlekedni.
Miközben a német kormány az iparvállalatok nyomása alatt áll, amik ragaszkodnak a vízi útvonalakhoz, melyekre kiépítették az infrastruktúrát és a költségszintet, közben a vízszint csökkenése tovább rontja a helyzetet, például a Rajna-Majna-Duna-csatornán, amelynek egyes szakaszain a hajózás már most is kockázatos. Az aszály miatt a hajók mennyiségi korlátokkal szembesülnek, miközben az áruszállítás költségei fokozódnak. A kérdés, hogy a cégek meddig képesek elviselni a magasabb költségszintet és az árukapacitás csökkenését? Meggyőződésem, hogy az ilyen környezeti változásokhoz alkalmazkodás során a vállalatoknak szükségük van támogatásra és átmeneti intézkedésekre. A vasúti szállítás alternatíva lehet, de annak kapacitását is fejleszteni kell. A probléma megoldása összehangolt intézkedéseket kíván a kormányoktól, az ipari szereplőktől és a közlekedési szektortól.
Nem nehéz megjósolni, hogy az idei nyáron is előkerülnek majd a helyi példák, mint a Balaton vagy a Velencei-tó vízszintjének problémái. Ezek a globális kihívások itthoni vészcsengői, és az éghajlatváltozás hatásait figyelembe véve sürgős gondolkodást és cselekvést igényelnek. A döntéshozóknak nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is fontos szerepük van a fenntartható megoldások kialakításában, amikkel a vállalatok életben maradhatnak, és továbbra is biztosítják az áruszállítást.
