Világszintű járványok, geopolitikai konfliktusok – avagy élet a COVID után

Világszintű járványok, geopolitikai konfliktusok - avagy élet a COVID után

2019 óta a feje tetejére állt a világ, mikor kitört a COVID-19, majd mikor minden csillapodni látszott, jött az orosz-ukrán háború. Senki se hitte volna, hogy ezek az események mennyire átformálják a mindennapjainkat és vele együtt a logisztikát is.

A COVID-19 világjárvány jelentősen kihatott a logisztikai szektorra. Ebbe beletartozik az áruk szállítása, tárolása és áramlása. Az ipar eddig még nem látott kihívásai a kínai gyárak bezárásával kezdődtek, ami a termelés leállását eredményezte. Erről részletesen a The Wall Street Journal cikkében olvashatsz. 

A rengeteg gyár bezárása megzavarta a globális ellátási láncokat, hatalmas torlódásokat és hiányokat okozva, ami arra késztette az vállalatok többségét, hogy árukat halmozzanak fel és akár magán konténerszállító hajókat béreljenek. Ennek következtében a termékek árai rövid időn belül rohamosan emelkedtek. Emiatt el kellett gondolkozni azon, hogy széleskörű változtatásokat vezessenek be, mint például a gyártás közelebb hozatalát, ami új kockázatokat és költségeket eredményezett. Az inshoring (földrajzilag közelebb hozni a beszerzéseket) egyre jobban foglalkoztatta a készletezésért, az alapanyag ellátásért felelős vezetőket. 

Az egészségügyi intézkedések eltörlése és a legtöbb utazási korlátozás enyhítése után számos európai országban és az amerikai kontinensen feléledni látszott az ipar és a kereskedelem. Ugyanakkor ez rávilágított a helyreállítási folyamat egyenlőtlenségeire is, hiszen az ázsiai-csendes-óceáni térség jelentős légiközlekedési piacai kezdetben elmaradtak a nyugati partnereiktől, mert az ázsiai kikötők hosszabb ideig zárva maradtak a nemzetközi forgalom előtt.

Ugyan napjainkra minden helyreállt, ám a piaci szereplőknek egyre több kihívással kell szembenézni:

  • Fokozott egészségügyi intézkedések: A járvány idején a légiközlekedési szolgáltatók, repülőterek és vámhatóságok szigorúbb egészségügyi és biztonsági intézkedéseket vezettek be.
  • Korlátozott légi forgalom: A COVID-19 alatt számos ország lezárta határait vagy korlátozta a nemzetközi járatok számát. Bár a világ számos repülőtere zárva volt a személyszállító járatok előtt, a legtöbb nyitva állt a teherforgalom számára.
  • Csökkenő kereslet: Lelassult a globális gazdaság, aminek következményképpen csökkent a légi szállítás iránti keresletet. Sok vállalat alternatív megoldásokat keresett, amik költséghatékonyabbak voltak.
  • Ellátási láncok zavarai: Szüneteltek vagy leálltak a gyárak, raktárak és logisztikai központok, ami miatt lebénult a termelés és a szállítás is. Feltorlódás, késedelem, hiányok.
  • Növekvő e-kereskedelmi kereslet: A pandémiának köszönhetően megnőtt az e-kereskedelem iránti kereslet, ugyanis az emberek a boltok elkerülésére törekedtek. Ez alapjaiban változtatta meg a vásárlási szokásokat, amiben a piaci szereplőknek gyors reagálással kellett válaszolni.
  • Innováció és digitalizáció: Sok vállalat rákényszerült a digitális megoldások gyors adaptációjára és automatizálására is. Egyre többen bevonják az MI (mesterséges Intelligencia) használatát, hogy ezzel is megkönnyítsék a tervezés folyamatát.
  • Fokozott figyelem a biztonságra: Ez a szituáció rávilágított arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani világszinten az egészségügyi és biztonsági kockázatokra.
  • Változó utazási szokások:  Ha kevesebb lesz az utasszállító repülőgépjárat, alternatív szállítási módozatokra kell átállni.
  • Képzett munkaerő hiánya: A járvány hatásai miatt a munkaerőpiac is torzult. Például rengeteg pilóta lett munkanélküli egyik napról a másikra, másik munkahelyet kerestek, majd a pandémia után már nem maradt elég képzett munkaerő.

A szállítmányozással foglalkozó cégek, gyárak és raktárak a COVID-19 miatt hatalmas árat fizettek, de ugyanakkor sok tapasztalatot szereztek abban, hogy a jövőbeli hasonló járványok esetén milyen óvintézkedéseket kell tenni. Bízunk abban, hogy felkészültebben állunk az ilyen problémák elé a jövőben. 

Hogyan változott a légi szállítmányozás kapacitása a pandémia óta?

Te is kíváncsi vagy hogyan változott mindez? A kezdetekben, 2020. márciusában, drámaian csökkent a légi szállítás kapacitása. A törölt járatok miatt a személyszállító repülőgépek rakodótereiben csökkent a szállítási kapacitás, míg a személyi védőfelszerelések iránti kereslet meredeken megugrott. Ennek következményeként az elérhetőség csökkent, de a légi szállítmányozási díjak növekedtek és volatilitásabbá váltak. A globális légi szállítmányok volumene 10,6%-kal csökkent, a legnagyobb visszaesést ekkor regisztrálták 1990 óta. Az ipar rugalmas alkalmazkodása elengedhetetlen a helyreállításhoz.

2021 közepétől javuló tendenciát mutatva, majd 2021 végétől, 2022 során a légi szállítás fokozatosan helyreállt. A légitársaságok elkezdték lépcsőzetesen  visszaállítani a kapacitásukat, de a teljes visszaépülés hosszabb időt vett igénybe, különösen a nemzetközi járatok esetében. Ez nem volt egy zökkenőmentes folyamat, hiszen ma is érezhetőek a COVID-19 hatásai. Akadt néhány eset, ahol a szimpla légi útvonalon való szállítás nem volt megoldható és hibrid módszert kellett alkalmazni. Ezt hogyan kell elképzelnünk? Például az árut először hajóra teszik, utána repülőre, majd egy teherautó szállítja a céghez. Emellett törekedtek új légi útvonalak kialakítására, hogy ezzel is csökkentsék a költségeket.

Mik a világjárvány utáni új normák?  

A COVID-19 következtében az ipar által tapasztalt kihívások megváltoztatták a logisztikai és ellátási lánc ipar perspektíváit. A jövőben az olyan technológiák kapnak reflektorfényt, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek a jobb logisztikai megoldásokhoz és a fenntarthatósághoz. 2024-ben rohamosan megnőtt az MI-t (Mesterséges Intelligencia) használó vagy még tanuló cégek aránya.

Az Airports Council International 2022-es cikkében az aktuális helyzetet írta meg, miszerint a 2021-es teljes év során a COVID-19 járvány 4,6 milliárd utast lehetetlenített el a légi utazástól 2019-hez képest, ami a globális utasforgalom 50,3%-os csökkenését jelentette. A járvány első két évében a COVID-19 járvány világszerte a repterek utasszámát 10,2 milliárddal csökkentette. Emellett a teljes helyreállítást 2024-re prognosztizálják. Vajon így történt?

A légitársasági ipar fokozatosan magához tér a koronavírus-járvány után, de még mindig nem éri el a 2019-es szintet.

Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint 2023-ban 6,3 millió kereskedelmi járat közlekedett az EU-ban. A járatok száma viszont továbbra is a 2019-es, vagyis a járvány előtti szint alatt maradt (2019: 7,0 millió). Olvasható az Oeconomus elemzéséből.

Várható teljes éves helyreállás 2019-es szintre régiók szerint

Ismét bekövetkezhet a COVID-19 által okozott zűrzavar a logisztikában?

Sajnos 2024-re vonatkozóan számos járvány és fertőző betegség előfordulásával kell számolni, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a légi szállítmányozást. Bár a COVID-19 hatása továbbra is érezhető, más egészségügyi problémák is jelentkezhetnek. Jelenleg is vannak COVID-19 variánsok, olyan influenza vírusok, amik járványt okozhatnak (RSV – Respiratory Syncytial Virus vagy a rhinovírusok), hordozott trópusi vírusok (Dengue-láz és Zika-vírus), különböző állatbetegségek vagy a frissen megjelent majomhímlő.

Milyen hatása van a geopolitikának a logisztikára és a szállítmányozásra?

A COVID után pedig egy nem várt esemény forgatta fel a világot. 2022 február 24-én megkezdődött az orosz-ukrán háború, ami minden területet érintett, főleg a logisztikát, a gyártást és a szállító ipart.

A háború következményei jelentősen zavarják az ellátási láncokat, amibe beletartoznak a nyugati országok által Oroszországra kivetett szankciók. Az Oroszország, Ukrajna és a környező országok közötti kereskedelmi kapcsolatok megszakadása hónapok óta kihívás elé állítja a légitársaságokat, mivel sok termék kereslete és szállítása megváltozott.

Az ukrán-orosz légtérzár miatt a járatoknak, amelyek nem használhatják az ukrán légtér egy részét, jelentős többlet kilométert kell megtenniük. A konkrét többletkilométerek mértékét több tényező befolyásolja, például az indulási és érkezési pontok, valamint az alternatív útvonalak.

A becslések szerint, ha egy légitársaság elkerüli az ukrán légteret, az átlagosan 200-500 km többlet távolságot jelenthet, sőt, a hosszabb távú járatok esetén ez akár 1000 km is lehet. Ezen felül a repülési idő is megnövekedhet 30 perctől több óráig, attól függően, hogy milyen hosszú a járat és hol van a célállomás.

A többletkilométerek miatt, a légitársaságoknak magasabb üzemanyagköltségekkel és üzemidőnövekedéssel kell számolniuk, ami végső soron a fuvardíjakra is hatással van. A fuvardíjak, járatok és az útvonalak folyamatosan változhatnak, a naprakészség elengedhetetlen ebben a szakmában. Ám ez újabb problémát is felvet. A hosszabb útvonal több energiát és üzemanyaghasználatot von maga után, mivel a geopolitikai konfliktusok, különösen a nagy olajtermelő országokban, hatással vannak az üzemanyagárakra. Az üzemanyagköltségek emelkedése közvetlenül befolyásolja a légi szállítás költségeit.

A légi szállítmányozás rettentően veszélyben van a geopolitikai feszültségek idején, hiszen a biztonsági intézkedések és a szállítás feltételei szigorodnak és ez jóval meghosszabbítja az áru úton lévő idejét. Megnövekedhet a vámkezelés, több adminisztrációs teher keletkezik, bizonyos régiókban nem lehet biztonságosan repülni és sok esetben az alternatív útvonalak használata sem az idő csökkentésére játszik, hanem a biztonságot helyezi előtérbe. Az egyes országok belpolitikai helyzete is hatással lehet a légi szállításra. Politikai instabilitás és társadalmi zűrzavarok esetén a légi forgalom csökkenhet, mivel a vállalatok szkeptikusak a biztonságot illetően. Minden ilyen tényező pedig dráguláshoz és sok fejfájáshoz vezet. Bizonyos iparágakat különösen érzékenyen érintenek a geopolitikai feszültségek. Ilyen például a gyógyszeripar, amit már előző cikkünkben is említettük.

A logisztikai és szállítmányozási cégek, csak úgy, mint az INCON-LOGISTIC Kft. napjainkban úgy tudnak sikeresek maradni, ha innovatív megoldásokat használva, naprakész megoldásokkal képesek támogatni a globális ellátási láncokat.  2024-ben egy olyan világban élünk, ahol az internetes (főleg külföldről berendelt) termékek vásárlása a napjaink részévé vált. Ahhoz, hogy minden gond nélkül folytathassuk a megszokott életünket, rengeteg kihívással kell szembenézniük.

Földön, vízen, levegőben, az INCON ott van időben! 

Mónika felelős a pandémiára vonatkozó előírások betartásáért

Keress fel minket és kérj árajánlatot! Írj az info@incon-logistic.hu e-mail címre!

2 thoughts on “Világszintű járványok, geopolitikai konfliktusok – avagy élet a COVID után”

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük