Egy késés még nem leállás. Hogy lesz-e baj belőle, azt három dolog dönti el: meddig tart ki a készlet, van-e gyorsabb pótlás, és milyen korán értesülünk a problémáról.
Mikor lesz egy késve érkező alkatrészből gyártási kockázat? Read More »
Európa két legfontosabb belvízi folyosója, a Duna és a Rajna 2026 nyarán és kora őszén gyakorlatilag egyszerre vált részlegese hajózhatatlanná. Ez nem meteorológiai kuriózum, hanem ellátásilánc-esemény, amelynek pontosan mérhető ára van.
Konstancától Rotterdamig kiszáradt Európa legolcsóbb szállítási gerince Read More »
Az elektromos járművek ma már nem egy jövőbeni álom. A szállítmányozási cégek, mint az INCON-LOGISTIC, napi szinten szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy miként lehet az “elektromosítást” nyereségesen hasznosítani. Ez a cikk azt mutatja meg, hogyan működik valójában az elektromos fuvarozás a gyakorlatban, mik az igazi költségek, és miért van értelme akkor is invesztálni, ha az infrastruktúra még nem tökéletes.
Kevés jogi kérdés okoz annyi fejtörést a szállítmányozási szektorban, mint az alvállalkozó és a munkavállaló közötti határvonal, pedig a jogviszony helyes megállapítása a szabályozás alapja. A téma az utasítási jogról szóló viták kapcsán újra reflektorfénybe került. Az utasítási jog ugyanis az egyik legfontosabb támpont annak eldöntésében, hogy valójában milyen jogviszonyról van szó – és épp ezért érdemes alaposabban körüljárni.
Egy kis tévedés nagy ára. Alvállalkozó vagy munkavállaló? Read More »
A globális logisztikai piac 2024-ben megközelítette a 10 billió dolláros értéket, és az előrejelzések szerint 2033-ra elérheti a 21 billió dollárt (Precedence Research, 2025). Ez a szám nem csupán egy iparági statisztika – ez az a láthatatlan infrastruktúra, amely nélkül a modern gazdaság egyetlen napig sem működne.
A logisztika mátrixa, azaz miért nem mindegy, kivel szállíttat? Read More »
A logisztikai piac legfrissebb adatai egy látszólagos paradoxonra mutatnak rá. Az Eurostat
legújabb 2026. július 31-i közlése szerint 2025-ben az uniós közúti fuvarforgalom összesen
0,9%-kal nőtt az előző évhez képest, ezen belül a nemzeti fuvarozás 2,2%-kal, a
nemzetközi fuvarozás pedig 0,3%-kal bővült.
Fuvarpiaci divergencia: növekedés a cross-trade hanyatlása mellett? Read More »
A közúti fuvarozást érintő szabályozási változások – így a 2,5 tonna feletti, nemzetközi fuvarozásban részt vevő furgonok tachográf-kötelezettsége és a szállítási kibocsátások egységes európai számítási módszertanának megjelenése egyaránt erősítik a kiszámíthatóbb, mérhetőbb és fenntarthatóbb logisztikai megoldások iránti igényt. Ebben a környezetben különösen fontossá válhat a közúti és vasúti fuvarozási módok tudatos kombinációja.
Mit jelenthet a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv a hazai logisztika számára? Read More »
A nyári hónapok a gyártó- és beszállítói szektor egyik legkritikusabb időszakát jelentik, miközben a munkavállalók jelentős része szabadságát tölti, a megrendelések és a határidők jellemzően nem csökkennek ugyanolyan mértékben – ez komoly kihívás elé állítja a teljes ellátási láncot.
Nyári leállások és szabadságolások: így tervezhető zökkenőmentesen a logisztikai lánc Read More »
Minden évben visszatérő, mégis sok bizonytalanságot okozó téma a nyári kamionstop rendje – pedig a pontos időpontok ismerete komoly versenyelőnyt jelenthet az útvonaltervezésben.
Nyári kamionstop 2026: mire készüljenek a fuvarozók júliusban és augusztusban Read More »
A piacon az elmúlt hónapokban az egyik legtöbbet tárgyalt téma az, hogy az Európai Unió Mobilitási Csomagjának új lépcsője 2026. július 1-jétől a tachográf-kötelezettséget a korábbi 3,5 tonnás határ alá, 2,5 tonnára csökkenti.
