Készen állunk a fenntarthatósági jelentésre?
Bár a fenntarthatósági jelentések nem részei a mindennapi rutinunknak, ám jelentésük óriási és világszerte egyre elterjedtebbé válnak. Ez köszönhető a fenntarthatóság iránti növekvő igénynek és a környezeti kihívások tudatosítása egyre több vállalatot érint és ösztönöz arra, hogy átláthatóan kommunikálja fenntarthatósági törekvéseit.
Mi az a fenntarthatósági jelentés?
Egy olyan dokumentum, amelyet szervezetek, vállalatok vagy intézmények készítenek, hogy tájékoztassák az érintetteket (például a részvényeseket, ügyfeleket, alkalmazottakat és a közvéleményt) a fenntarthatósági teljesítményükről és a társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaikról. Ezek a jelentések nem csupán információnyújtásra szolgálnak, hanem eszközként is szolgálnak a vállalatok számára a társadalmi felelősségvállalás erősítésére. A jelentés célja, hogy átlátható módon bemutassa a vállalatok által elért eredményeket, fejlődést, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó célkitűzéseket. További előnyei közé tartozik, hogy növelje a vállalatok átláthatóságát, támogassa a fenntartható fejlődést, és segítse az érintetteket a tudatos döntések meghozatalában.
A jogszabályi megfelelés érdekében fontos elkészítenünk ezeket a jelentéseket és átláthatóan lekommunikálni a fenntarthatósági tevékenységeket. A sok jogszabály miatt a felelősen működő cégek is figyelnek ezek betartására és figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat a döntéseik során. Ez azt jelenti, hogy versenyelőnyben vannak azok a cégek, akik fenntarthatósági jelentéseket készítenek. A jelentés lehetővé teszi, hogy a vállalatok kommunikálják fenntarthatósági erőfeszítéseiket, hozzájáruljanak a társadalmi felelősségvállaláshoz, és pozitív hatást gyakoroljanak a környezetre és a társadalomra.
Kiknek kötelező ez?
EU-szabályozások hatálya alá tartozó vállalatoknak, nagyvállalatoknak és közszolgáltatóknak kötelező fenntarthatósági jelentést írniuk, akiknek a felsoroltak közül legalább 2 igaz.
- a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 000 millió forintot,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt
A nagyvállalkozásoknak 2026-ra kell eleget tenniük a fenntarthatósági jelentések elkészítésére vonatkozó követelményeknek. Ezen gazdasági társaságoknak nyilvánosan be kell számolniuk a fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, valamint arról, hogy ezek miként befolyásolják a vállalkozás teljesítményét és fejlődését. A jelentések célja, hogy bemutassák az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokat, ezáltal támogatva a fenntartható működést.
A jelentés egyik kulcsfontosságú eleme a szén-dioxid-kibocsátás tudatos csökkentése. A CO2 kvóták nem csupán jogi előírások, hanem a fenntartható fejlődés elősegítésének eszközei is. A vállalatoknak egyre nagyobb mértékben kell együttműködniük a kibocsátáskereskedelmi rendszerekkel, mint például az EU ETS, amely elengedhetetlen a fenntarthatósági céljaik megvalósításához.
Vannak kvóták, amik már működőképesek, de van pár, ami még nincs kiforrva, egyes országokban nem igen veszik ezeket figyelembe (India, Kína) és a céljuk a jövőben, hogy az ilyen országokból érkező árukra vámot tegyenek.
De mik ezek a kvóták?
MI A CO2 Kvóta? Egy bizonyos mennyiségű szén-dioxid vagy annak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély.
“Az ETS több mint 10 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, amit „a szennyező fizet elvnek” is neveznek, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.” – Olvashatjuk az Európai Parlament oldalán.
Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS)
A jelenlegi Európai Uniós kvótarendszer az Emissziókereskedelmi Rendszer, azaz az ETS (Emission Trading System), a világ egyik legnagyobb karbonpiaca, amely 2005-ben indult. Ez egy piacalapú szabályozási mechanizmus, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kvótákat adjanak-vegyenek. Az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerét másnéven CO2 kvótáknak (vagy karbonkvóták) is szokták nevezni, mivel ez felel a szén-dioxid-kibocsátás szabályozásáért.
Első számú célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése. Mivel az Európai Unió a világon a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.
Kvótáinak meghatározásának és kiosztásának fő felelőssége az Európai Bizottságra hárul:
- Európai Bizottság: Az EU ETS keretében az éves kibocsátási célokat és a kvóták kiosztási menetrendjét az Európai Bizottság határozza meg, az EU tagállamok és az Európai Parlament közötti konzultációk alapján.
- Nemzeti Hatóságok: A tagállamok saját nemzeti hatóságaik révén vesznek részt a kvóták kiosztásában és a kibocsátások ellenőrzésében
Az EU ETS kifejezetten a nagy energiaigényű iparágak és az energiatermelők számára lett kialakítva. 2021-től az EU ETS negyedik szakaszában (2021-2030) több mint 11,000 erőművet, gyárat és egyéb létesítményt érint, az összes 27 EU tagállam, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein is részt vesz az EU ETS-ben. Az alábbiakban részletezem, hogy milyen típusú létesítmények tartoznak az ETS hatálya alá:
- Erőművek: Fosszilis tüzelőanyagokkal üzemelő erőművek (Szén-, olaj-, és földgáztüzelésű erőművek), kogenerációs (CHP) erőművek (Hő- és villamos energiát együttesen termelő erőművek)
- Ipari Létesítmények: Acél- és vasgyártás, cementgyártás, vegyipar, papír- és cellulózgyártás, üveggyártás
- Egyéb Létesítmények: Olajfinomítók, kerámia és tégla gyártás.
- Légiközlekedés: Repülőgépek (az EU ETS az Európai Gazdasági Térség (EEA) területén belüli repülőjáratokra is kiterjed)
Az Unió jövőképe: CBAM – szén-dioxid határmenti kiigazítási mechanizmus
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism), magyarul az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus. Ez az Európai Unió egyik legújabb eszköze annak érdekében, hogy az EU területén gyártott termékek tisztességes versenyfeltételekkel rendelkezzenek a külföldi termékekkel szemben, amelyeket esetleg nem ilyen szigorú környezetvédelmi szabályozások szerint állítanak elő. Várhatólag 2026 és 2034 között várható a hatályba lépése.
“Míg az EU ETS meghatározza a kiadott kibocsátási egységek teljes számát a hatálya alá tartozó tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások tekintetében, és lehetővé teszi a kibocsátási egységekkel való kereskedelmet (fix összkvótás kereskedési rendszer), a CBAM nem állapít meg az importra vonatkozó mennyiségi korlátokat, hogy a kereskedelmi forgalmat ne korlátozza. Emellett míg az EU ETS az Unióban található létesítményekre alkalmazandó, a CBAM-et az Unió vámterületére behozott bizonyos árukra kell alkalmazni.” – Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
KITEKINTÉS A VILÁGBA, EGYÉB KIBOCSÁTÁS-KERESKEDELMI RENDSZEREK:
A klímaváltozás ellen nem csupán az Európai Unió tesz lépéseket, hanem a világ minden szegletén azon dolgoznak, hogy csökkentsék a CO2 kibocsátást és tudatosan figyelemmel kísérjék saját karbonlábnyomukat.
- Kaliforniai Cap-and-Trade Program: Az Egyesült Államokban, Kalifornia államában működő kibocsátáskereskedelmi rendszer, aminek a célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azáltal, hogy limitet szab a kibocsátásoknak (cap) és lehetőséget biztosít a kvóták kereskedelmére (trade).
- Regionális Üvegházhatású Gáz Kezdeményezés (The Regional Greenhouse Gas Initiative RGGI) : Egy regionális kezdeményezés az USA északkeleti és középső-atlanti államai számára. Célja a villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kvóták és azok kereskedelmének segítségével.
- Kínai Nemzeti ETS (China National ETS): Kína 2021-ben indította el az országos kibocsátáskereskedelmi rendszerét, ami kezdetben az energiaszektorra fókuszál, de várhatóan más ágazatokra is kiterjed majd.
A klímaváltozás elleni globális küzdelem elengedhetetlen, és ebben minden országnak és vállalatnak aktív szerepet kellene vállalnia. A fenntarthatósági jelentések segítenek átláthatóvá tenni a szén-dioxid-kibocsátást, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak. A nemzetközi rendszerek, csakúgy, mint az EU ETS, a kaliforniai Cap-and-Trade Program, példát mutatnak arra, hogyan támogathatjuk a fenntartható fejlődést. A jövő érdekében a transzparencia és a felelősségvállalás kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy fenntarthatóbb és élhetőbb világot hagyjunk magunk után.
Jelenleg a kisvállalkozásoknak még nem kötelező a fenntarthatósági jelentés, de mi úgy hisszük, hogy ez a jövőben elengedhetetlen lesz. Szilvi munkatársunk azon dolgozik, hogy az INCON-LOGISTIC Kft. a közeljövőben fenntarthatósági jelentéseket készítsen, amikkel ellenőrizni tudjuk a karbonlábnyom kibocsátásunkat.
Te mit gondolsz ezekről? Esetleg gondolkoztál azon, hogy a közeljövőben elkezdj te is fenntarthatósági jelentésekkel foglalkozni? Ha bármilyen probléma vagy kérdés felmerült ezzel kapcsolatban, szívesen segítünk megoldani és megválaszolni őket! Keress fel minket bátran!
FORRÁSOK:
Legfontosabb tudnivalók az ESG jelentéstételről | ESG 360° | Deloitte Magyarország
https://www.europarl.europa.eu/topics/hu/article/20170213STO62208/amit-erdemes-tudni-az-eu-kibocsatas-kereskedelmi-rendszererol-es-reformjarol
https://nkvh.kormany.hu/cbam-az-importaruk-karbonintenzitasat-ellensulyozo-mechanizmus
https://ww2.arb.ca.gov/our-work/programs/cap-and-trade-program
https://www.rggi.org/
https://icapcarbonaction.com/en/ets/china-national-ets