Készen állunk a fenntarthatósági jelentésre?
Bár a fenntarthatósági jelentések nem részei a mindennapi rutinunknak, ám jelentésük óriási és világszerte egyre elterjedtebbé válnak. Ez köszönhető a fenntarthatóság iránti növekvő igénynek és a környezeti kihívások tudatosítása egyre több vállalatot érint és ösztönöz arra, hogy átláthatóan kommunikálja fenntarthatósági törekvéseit.
Mi az a fenntarthatósági jelentés?
Egy olyan dokumentum, amelyet szervezetek, vállalatok vagy intézmények készítenek, hogy tájékoztassák az érintetteket (például a részvényeseket, ügyfeleket, alkalmazottakat és a közvéleményt) a fenntarthatósági teljesítményükről és a társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaikról. Ezek a jelentések nem csupán információnyújtásra szolgálnak, hanem eszközként is szolgálnak a vállalatok számára a társadalmi felelősségvállalás erősítésére. A jelentés célja, hogy átlátható módon bemutassa a vállalatok által elért eredményeket, fejlődést, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó célkitűzéseket. További előnyei közé tartozik, hogy növelje a vállalatok átláthatóságát, támogassa a fenntartható fejlődést, és segítse az érintetteket a tudatos döntések meghozatalában.
A jogszabályi megfelelés érdekében fontos elkészítenünk ezeket a jelentéseket és átláthatóan lekommunikálni a fenntarthatósági tevékenységeket. A sok jogszabály miatt a felelősen működő cégek is figyelnek ezek betartására és figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat a döntéseik során. Ez azt jelenti, hogy versenyelőnyben vannak azok a cégek, akik fenntarthatósági jelentéseket készítenek. A jelentés lehetővé teszi, hogy a vállalatok kommunikálják fenntarthatósági erőfeszítéseiket, hozzájáruljanak a társadalmi felelősségvállaláshoz, és pozitív hatást gyakoroljanak a környezetre és a társadalomra.
Kiknek kötelező ez?
EU-szabályozások hatálya alá tartozó vállalatoknak, nagyvállalatoknak és közszolgáltatóknak kötelező fenntarthatósági jelentést írniuk, akiknek a felsoroltak közül legalább 2 igaz.
- a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 000 millió forintot,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt
A nagyvállalkozásoknak 2026-ra kell eleget tenniük a fenntarthatósági jelentések elkészítésére vonatkozó követelményeknek. Ezen gazdasági társaságoknak nyilvánosan be kell számolniuk a fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, valamint arról, hogy ezek miként befolyásolják a vállalkozás teljesítményét és fejlődését. A jelentések célja, hogy bemutassák az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokat, ezáltal támogatva a fenntartható működést.
A jelentés egyik kulcsfontosságú eleme a szén-dioxid-kibocsátás tudatos csökkentése. A CO2 kvóták nem csupán jogi előírások, hanem a fenntartható fejlődés elősegítésének eszközei is. A vállalatoknak egyre nagyobb mértékben kell együttműködniük a kibocsátáskereskedelmi rendszerekkel, mint például az EU ETS, amely elengedhetetlen a fenntarthatósági céljaik megvalósításához.
Vannak kvóták, amik már működőképesek, de van pár, ami még nincs kiforrva, egyes országokban nem igen veszik ezeket figyelembe (India, Kína) és a céljuk a jövőben, hogy az ilyen országokból érkező árukra vámot tegyenek.
De mik ezek a kvóták?
MI A CO2 Kvóta? Egy bizonyos mennyiségű szén-dioxid vagy annak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély.
“Az ETS több mint 10 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, amit „a szennyező fizet elvnek” is neveznek, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.” – Olvashatjuk az Európai Parlament oldalán.
Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS)
A jelenlegi Európai Uniós kvótarendszer az Emissziókereskedelmi Rendszer, azaz az ETS (Emission Trading System), a világ egyik legnagyobb karbonpiaca, amely 2005-ben indult. Ez egy piacalapú szabályozási mechanizmus, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kvótákat adjanak-vegyenek. Az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerét másnéven CO2 kvótáknak (vagy karbonkvóták) is szokták nevezni, mivel ez felel a szén-dioxid-kibocsátás szabályozásáért.
Első számú célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése. Mivel az Európai Unió a világon a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.
Kvótáinak meghatározásának és kiosztásának fő felelőssége az Európai Bizottságra hárul:
- Európai Bizottság: Az EU ETS keretében az éves kibocsátási célokat és a kvóták kiosztási menetrendjét az Európai Bizottság határozza meg, az EU tagállamok és az Európai Parlament közötti konzultációk alapján.
- Nemzeti Hatóságok: A tagállamok saját nemzeti hatóságaik révén vesznek részt a kvóták kiosztásában és a kibocsátások ellenőrzésében
Az EU ETS kifejezetten a nagy energiaigényű iparágak és az energiatermelők számára lett kialakítva. 2021-től az EU ETS negyedik szakaszában (2021-2030) több mint 11,000 erőművet, gyárat és egyéb létesítményt érint, az összes 27 EU tagállam, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein is részt vesz az EU ETS-ben. Az alábbiakban részletezem, hogy milyen típusú létesítmények tartoznak az ETS hatálya alá:
- Erőművek: Fosszilis tüzelőanyagokkal üzemelő erőművek (Szén-, olaj-, és földgáztüzelésű erőművek), kogenerációs (CHP) erőművek (Hő- és villamos energiát együttesen termelő erőművek)
- Ipari Létesítmények: Acél- és vasgyártás, cementgyártás, vegyipar, papír- és cellulózgyártás, üveggyártás
- Egyéb Létesítmények: Olajfinomítók, kerámia és tégla gyártás.
- Légiközlekedés: Repülőgépek (az EU ETS az Európai Gazdasági Térség (EEA) területén belüli repülőjáratokra is kiterjed)
Az Unió jövőképe: CBAM – szén-dioxid határmenti kiigazítási mechanizmus
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism), magyarul az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus. Ez az Európai Unió egyik legújabb eszköze annak érdekében, hogy az EU területén gyártott termékek tisztességes versenyfeltételekkel rendelkezzenek a külföldi termékekkel szemben, amelyeket esetleg nem ilyen szigorú környezetvédelmi szabályozások szerint állítanak elő. Várhatólag 2026 és 2034 között várható a hatályba lépése.
“Míg az EU ETS meghatározza a kiadott kibocsátási egységek teljes számát a hatálya alá tartozó tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások tekintetében, és lehetővé teszi a kibocsátási egységekkel való kereskedelmet (fix összkvótás kereskedési rendszer), a CBAM nem állapít meg az importra vonatkozó mennyiségi korlátokat, hogy a kereskedelmi forgalmat ne korlátozza. Emellett míg az EU ETS az Unióban található létesítményekre alkalmazandó, a CBAM-et az Unió vámterületére behozott bizonyos árukra kell alkalmazni.” – Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
KITEKINTÉS A VILÁGBA, EGYÉB KIBOCSÁTÁS-KERESKEDELMI RENDSZEREK:
A klímaváltozás ellen nem csupán az Európai Unió tesz lépéseket, hanem a világ minden szegletén azon dolgoznak, hogy csökkentsék a CO2 kibocsátást és tudatosan figyelemmel kísérjék saját karbonlábnyomukat.
- Kaliforniai Cap-and-Trade Program: Az Egyesült Államokban, Kalifornia államában működő kibocsátáskereskedelmi rendszer, aminek a célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azáltal, hogy limitet szab a kibocsátásoknak (cap) és lehetőséget biztosít a kvóták kereskedelmére (trade).
- Regionális Üvegházhatású Gáz Kezdeményezés (The Regional Greenhouse Gas Initiative RGGI) : Egy regionális kezdeményezés az USA északkeleti és középső-atlanti államai számára. Célja a villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kvóták és azok kereskedelmének segítségével.
- Kínai Nemzeti ETS (China National ETS): Kína 2021-ben indította el az országos kibocsátáskereskedelmi rendszerét, ami kezdetben az energiaszektorra fókuszál, de várhatóan más ágazatokra is kiterjed majd.
A klímaváltozás elleni globális küzdelem elengedhetetlen, és ebben minden országnak és vállalatnak aktív szerepet kellene vállalnia. A fenntarthatósági jelentések segítenek átláthatóvá tenni a szén-dioxid-kibocsátást, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak. A nemzetközi rendszerek, csakúgy, mint az EU ETS, a kaliforniai Cap-and-Trade Program, példát mutatnak arra, hogyan támogathatjuk a fenntartható fejlődést. A jövő érdekében a transzparencia és a felelősségvállalás kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy fenntarthatóbb és élhetőbb világot hagyjunk magunk után.
Jelenleg a kisvállalkozásoknak még nem kötelező a fenntarthatósági jelentés, de mi úgy hisszük, hogy ez a jövőben elengedhetetlen lesz. Szilvi munkatársunk azon dolgozik, hogy az INCON-LOGISTIC Kft. a közeljövőben fenntarthatósági jelentéseket készítsen, amikkel ellenőrizni tudjuk a karbonlábnyom kibocsátásunkat.
Te mit gondolsz ezekről? Esetleg gondolkoztál azon, hogy a közeljövőben elkezdj te is fenntarthatósági jelentésekkel foglalkozni? Ugyan még nem vagyunk teljesen profik ezeknek az elkészítésében, de ha bármilyen probléma vagy kérdés felmerült ezzel kapcsolatban, szívesen segítünk megoldani és megválaszolni őket! Keress fel minket bátran!
FORRÁSOK:
Legfontosabb tudnivalók az ESG jelentéstételről | ESG 360° | Deloitte Magyarország
https://www.europarl.europa.eu/topics/hu/article/20170213STO62208/amit-erdemes-tudni-az-eu-kibocsatas-kereskedelmi-rendszererol-es-reformjarol
https://nkvh.kormany.hu/cbam-az-importaruk-karbonintenzitasat-ellensulyozo-mechanizmus
https://ww2.arb.ca.gov/our-work/programs/cap-and-trade-program
https://www.rggi.org/
https://icapcarbonaction.com/en/ets/china-national-ets