Manapság a fenntarthatóság nem egy trend, amit emberek követni akarnak, hanem egy elvárt dolog. A fenntartható gondolkodás már a napjaink részévé vált és mindenki igyekszik ennek eleget tenni. A fuvarozás, raktározás és logisztika területén számos cég már fenntartható megoldásokra váltott, és folyamatosan dolgoznak vállalkozásuk fejlődésén.
Nagyon sok helyről halljuk, hogy milyen intézkedéseket tettek a környezetvédelem érdekében, de vajon tudjuk azt, hogy miért ENNYIRE fontos a fenntarthatóság az iparágban?
Miért is fontos az, hogy figyeljünk a környezetünkre?
Az elmúlt években a közlekedési ipar környezeti hatásai jelentősen romlottak, ami számos kihívást jelent a jövő fenntarthatósága szempontjából, amihez nagyban hozzájárult a közlekedési ipar. A globális népesség növekedésével és a gazdasági fejlődéssel együtt a közlekedés iránti kereslet is folyamatosan nőtt. A magánautók használata egyre elterjedtebbé vált, ami növelte a forgalmat és direkten hozzájárult a károsanyag-kibocsátás emelkedéséhez. Ezzel párhuzamosan a kereskedelemben használt szállító autók száma is megnövekedett. Gondoljunk csak bele, minél több ember van, annál több mindenre lesz szükségünk, például élelemre, ruházkodásra vagy autóra, hiszen nem ritka, hogy egy háztartásban egynél több autó legyen.
A fosszilis tüzelőanyagok, mint például benzin és dízel, továbbra is uralkodó szerepet játszanak, ami hozzájárul a szén-dioxid (CO2), nitrogén-oxid (NOx) és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásához. A rohamos romlást már az 1990-es évek vége felé észre lehetett venni, amikor megkezdődtek a hatalmas mértékű városnövekedések és a globális autóipar gyors terjeszkedése.
A fenntarthatóság fontossága a logisztikai iparban
Mint ahogy már fent is említettem, a logisztikában a környezetvédelem épp olyan fontos, mint hogy árukat szállítsunk egyik helyről a másikra. A mai világban a szállítmányozás épp olyan elengedhetetlen, mint a napi szintű fogyasztásunk (benzin, étel, stb) . A sok szállítás pedig rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár és minden egyes fuvarral károsítjuk környezetünk.
Ami igazán aggasztó, hogy a szén-dioxid (CO2) szintjei soha nem voltak ilyen magasak, mint az elmúlt években. Miután az emberi civilizáció szinte 6000 éven keresztül a CO2 szintje 280 ppm (parts per million) körül mozgott, ma ez a szint már bőven 420 ppm fölött van. Ez több mint kétszerese annak, ami az ipari forradalom előtt, a 19. században jellemző volt. Rick Spinrad, a Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (angolul: National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA) adminisztrátora szerint, a folyamatos éves növekedés a „közvetlen következménye az emberi tevékenységeknek”. Itt elsősorban a közlekedés és az elektromos áram előállítása során elégetett fosszilis energiahordozókra gondolunk, de hozzájárul a cementgyártás, az erdőirtás és a mezőgazdaság is.
Ez kétségtelenül korunk egyik legnagyobb környezeti problémája az üvegházhatású gázok, amelyek körbeveszik a Földet, csapdába ejtik a nap hőjét, ez pedig globális felmelegedéshez vezet. Sajnálatos módon, teljesen nem állhat le a gyárak és káros anyagokat kibocsátó üzemek működése, viszont törekedhetünk arra, hogy ott segítsük Földünket, ahol tudjuk és környezetkímélő megoldásokkal folytassuk tovább a termelésünk.
Az emberi populáció növekedésével nemcsak a CO2 kibocsátás növekedett, és az üvegházhatás vált veszélyessé, hanem az egy főre jutó ökológiai lábnyom is emelkedett. Az ökológiai lábnyom azt méri, hogy életvitelünknek mennyi környezeti erőforrásra van szüksége. Mekkora a területigénye szárazföldekből és a tengerfelületekből önmagunk fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, valamint mekkora a természeti környezetre gyakorolt hatása. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
Fő összetevői (mint az élelmiszer-lábnyom, városi lábnyom, erdő-lábnyom és szén-lábnyom) mind hozzájárulnak a környezeti hatások méréséhez. Míg a szénlábnyom az üvegházhatású gázok kibocsátására összpontosít, az ökológiai lábnyom átfogóbb képet ad az erőforrás-használatról és a hulladéktermelésről. A fenntarthatóság lényeges szerepet játszik a logisztikában, mivel a tudatos tervezés és intézkedések révén képesek vagyunk minimalizálni környezeti lábnyomunkat, miközben támogatjuk a gazdasági növekedést. A rohamosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az egyik legnagyobb kihívás számunkra és más a logisztikai iparban dolgozó cégek számára.
Hogyan csökkenthetjük a CO2 kibocsátást?
Például az üzemanyag-hatékony járművek alkalmazásával és az alternatív üzemanyagok használatával. A fenntarthatóság előtérbe kerülésével három üzemanyag-technológia vált prominens lehetőséggé. A hidrogén, az elektromos áram és a bioüzemanyagok. E három technológia fenntarthatósága nagymértékben függ a termelési módszerektől, a használt nyersanyagoktól, és az adott ország megújuló energiaforrástól is. A jövőbeli mobilitás lehetőségei közül a legfenntarthatóbb megoldások valószínűleg ezeknek a kombinációjából fognak születni, figyelembe véve a különböző felhasználási igényeket és környezeti hatásokat.
A mai napig ugyan sokan ellenzik a bioüzemanyagok használatát, mivel féltik a motorukat, sok előnnyel jár az ilyen üzemanyag alkalmazása. A biodízel, különösen az észterezéssel készült formája, mint például a repcemetilészter, kifejezetten alkalmas modern dízelmotorok üzemeltetésére. A tesztek szerint 7-10% biodízel keverékig nem tapasztalható lényeges teljesítményvesztés, és a motorok élettartamát is kedvezően befolyásolhatja. Fontos azonban, hogy az étkezési olajok közvetlen használata nem javasolt, mivel azokat elő kell készíteni. A biodízel használata csökkentheti a kipufogógáz koromszintjét is, ami környezeti szempontból előnyös. Mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni a legjobb eredmények érdekében.
Hogyan hozzunk környezetbarát döntéseket a logisztikában?
Az egyik ilyen jó megoldás a körfuvarok szervezése, amivel hatékonyan lehet minimalizálni az üresjáratokat és az erőforrások optimális kihasználására épít. Hogy is kell elképzelni egy körfuvart? A szállítójármű egy körkörös útvonalat jár be, minden megállónál új árut felvéve vagy lepakolva, ezáltal csökkentve a felesleges kilométereket. Ez a megközelítés jelentős üzemanyag-takarékosságot eredményez, mivel kevesebb üres menetet jelent, ami csökkenti a költségeket és a környezeti terhelést. A kevesebb üresjárat kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, így a körfuvarok környezetbarát alternatívát kínálnak.
Az újrafelhasználható raklapok kulcsszerepet játszanak a logisztikai folyamatok fenntarthatóságában. Tartós anyagokból készülnek, mint műanyag, fém vagy tömörített fa, ami lehetővé teszi hosszú élettartamukat és többszöri felhasználásukat. Ezek a raklapok nemcsak hosszú élettartamuk miatt előnyösek, hanem mivel csökkentik az egyszer használatos fa raklapok iránti keresletet, így minimalizálva az erdőirtást. A hulladék mennyiségének csökkentésén túl könnyen tisztíthatók és sterilizálhatók, ami fontos az élelmiszer- és gyógyszeripar számára. Szabványosított méreteik lehetővé teszik a jól integrálható megoldásokat a globális ellátási láncokban, így optimalizálják a raktározási és szállítási folyamatokat. Bár a kezdeti költségeik magasabbak lehetnek, hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményeznek, és a sérülések esetén javíthatók.
A visszatérő csomagolás fenntarthatósága ugyan abban rejlik, mint az újrafelhasználható raklapok, amit az előző bekezdésben olvashattatok. Ennél a metódusnál nemcsak kevesebb egyszer használatos csomagolóanyagra van szükség, hanem hosszú távon költségmegtakarítást is eredményez, hiszen a vállalatok újra felhasználhatják a csomagolásokat. Emellett a visszatérő csomagolás hozzájárul a körforgásos gazdaság kialakulásához, ahol az anyagok folyamatosan újrafelhasználásra kerülnek, ezáltal csökkentve az erőforrások kiaknázásának szükségességét. Továbbá, a fenntartható csomagolási gyakorlatok növelhetik a vállalatok hírnevét, különösen a környezettudatos fogyasztók körében.
Az útvonaloptimalizálás a logisztikai folyamatok környezeti hatásainak csökkentésében és hatékonyságának növelésében kulcsszerepet játszik. A Big Data és a mesterséges intelligencia (AI) együttes alkalmazása lehetővé teszi az optimális útvonalak azonosítását valós idejű forgalmi, időjárási és történelmi adatok alapján. A GPS alapú nyomon követési rendszerek folyamatosan figyelik a járművek helyzetét, biztosítva a rugalmas és gyors reakciót a forgalmi problémákra. Az optimalizációs algoritmusok, például a Dijkstra algoritmus, segítik a legjobb útvonalak megtalálását. Az útvonaloptimalizálás révén a rövidebb és kevésbé forgalmas útvonalak választásával csökkenthető az üzemanyag-felhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hozzájárulva a fenntarthatóbb szállítási gyakorlatokhoz a logisztikában.
Ahhoz, hogy minden szakmailag megfeleljen és jól legyen megszervezve, forráshatékonynak kell lennünk. Mit is jelent ez? A forráshatékonyság azt jelenti, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, mint például időt, pénzt, energiát és anyagokat. Célja, hogy minimalizálja a pazarlást és maximalizálja az eredményeket, ezzel csökkentve a működési költségeket.
A fenntarthatóság nemcsak a környezetnek, de a te költségeidnek is jó!
Miért is jó befektetni az energiahatékony technológiákra és üzemanyag-takarékos járművekre? A fenntartható működés nemcsak pénzügyi előnyöket hoz, hanem segít megfelelni a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is, így csökkentve a bírságok kockázatát.
Ezen kívül a környezettudatos imázs növelheti a vásárlói lojalitást és javíthatja a márka hírnevét. A vezetők feladata, hogy fenntartható vállalati kultúrát teremtsenek, amely elkötelezi a munkavállalókat a zöld kezdeményezések iránt. A zöld gyakorlatok alkalmazása ösztönözheti az innovációt is, új technológiák bevezetésével segítve a piaci versenyképességet.
Az INCON-LOGISTIC Kft. elkötelezett a fenntartható jövő mellett, és minden igyekezetünkkel azon dolgozunk, hogy környezetbarát technológiákkal támogassuk a Föld megóvását! Legyen a Te céged is a fenntarthatóság élvonalában! Csatlakozz hozzánk a zöld jövő építésében és POSZTOLJ EGY KÉPET HOGY TE MIVEL SEGÍTED A FÖLD MEGÓVÁSÁT! Használd a #inconsustainablelogistic és #inconfenntarthatólogisztika hastageket!